A problémamegoldási folyamat magában foglalja a probléma megoldásának megtalálását több lépés szisztematikus követésével (= eljárások vagy stratégiák). Ez egy strukturált megközelítés egy probléma azonosítására, elemzésére, valamint egy hatékony megoldás megtalálására és megvalósítására. Ez a készség jellemzően túlmutat az egyes tudományterületeken, és különböző kontextusokban alkalmazható. Ez a készség magában foglalja a kritikai gondolkodást, a kreativitást és az akadályok szisztematikus leküzdésének képességét. A problémamegoldás alkalmazkodóképességet is igényel, mivel nem minden megoldás működhet a várt módon, ami kiigazításokhoz és az alternatívák további feltárásához vezet.
A problémamegoldás lépései:
- A probléma meghatározása: Ebben a szakaszban pontosan megfogalmazzuk, hogy mi a probléma. Tegyünk fel kérdéseket: Mi a probléma? Mikor és hol jelentkezik? Kit vagy mit érint? Miért jelent problémát?
- A fő megoldás kritériumainak meghatározása: mikor oldódik meg valójában a probléma?
- Lehetséges részproblémák azonosítása
- Több lehetséges megoldás kidolgozása minden részproblémára (Divergens fázis, amely KREATIVITÁST igényel)
- Oldja meg az összes részproblémát (Konvergens fázis, amely KRITIKUS GONDOLKODÁST foglal magában):
- Értékelje a lehetőségeket: Vizsgálja meg az egyes lehetséges megoldások előnyeit és hátrányait. Vegyen figyelembe olyan tényezőket, mint a korlátozások és megvalósíthatóság, a költségek, az idő, valamint a lehetséges kockázatok vagy akadályok.
- Következmények mérlegelése: Vegye figyelembe az egyes megoldások lehetséges rövid és hosszú távú következményeit. Melyik megoldás kínálja a legtöbb előnyt és a legkevesebb káros hatást?
- Döntéshozatal: Válassza ki a legjobb megoldást az elemzés alapján. Ez lehet egyetlen megoldás vagy több megoldás kombinációja.
- Részleges megoldások integrálása minden részproblémára: a megoldás megvalósítása a fő problémára
- A teljes megoldás tesztelése, értékelése és módosítása/optimalizálása. Ebben a fázisban ismét szerepet kap a kritikai gondolkodás.