A készség meghatározása
A problémamegoldási folyamat magában foglalja a probléma megoldásának megtalálását több lépés szisztematikus követésével (= eljárások vagy stratégiák). Ez egy strukturált megközelítés a probléma azonosítására, elemzésére, valamint egy hatékony megoldás megtalálására és megvalósítására. Ez a készség jellemzően túlmutat az egyes tudományterületeken, és különböző kontextusokban alkalmazható. Ez a készség magában foglalja a kritikai gondolkodást, a kreativitást és az akadályok szisztematikus leküzdésének képességét. A problémamegoldás alkalmazkodóképességet is igényel, mivel nem minden megoldás működhet a várt módon, ami kiigazításokhoz és az alternatívák további feltárásához vezet.
A készség összetettsége
Érzelmi tudatosság és kommunikáció – A gyerekek akkor motiváltak egy probléma megoldására, ha felismerik és szavakba öntik, hogy miért nem jó nekik a helyzet (rossz érzéseket kelt bennük). A felismerés és magyarázat elengedhetetlen kiindulópont a probléma azonosításához és megoldásához.
Jövőorientált gondolkodás és víziózás: A gyerekeknek képesnek kell lenniük elképzelni és megfogalmazni, hogy mit jelent számukra egy megoldott helyzet. Írják le a helyzetet, amikor a probléma valóban megoldódott. Ehhez „vízió” jellegű, kritikai gondolkodás szükséges.
Következtetés, érvelés és ok-okozati összefüggések keresése: a felnőttek lebontják a problémát, megtalálják az ok-okozati összefüggést, és azonosítják azokat a területeket, amelyeket meg akarnak változtatni a problémamegoldási folyamatban. A gyerekeknek segítségre van szükségük ehhez. Együtt dolgoznak a probléma kisebb, nagyobb részekre bontásán kezelhető darabokra bontva, és logikai összefüggéseket keresve. Fontos azonban, hogy a gyerekek jól megértsék ezeket az ok-okozati összefüggéseket. Nyitott kérdésekkel segítsük a folyamatokat.
Önálló és kreatív gondolkodás: Találj ki sok lehetséges megoldást minden részproblémára (divergens fázis, amely KREATIVITÁST igényel). Támogasd a gyerekeket ebben. Ezen a ponton még „jó” megoldásokkal sem kell rendelkezniük.
Indokolt döntéshozatal: A lehetséges megoldások értékelése és annak eldöntése, hogy melyik lehet a leghatékonyabb, és melyik oldja meg az összes részproblémát (konvergens fázis, amely KRITIKUS GONDOLKODÁST foglal magában). Magában foglalja a lehetőségek felmérése (az egyes lehetséges megoldások előnyei és hátrányai), súlyozási következmények(melyik megoldás kínálja a legtöbb előnyt) és végül indokolt döntést hozni.
Fejlődésre való gondolkodásmód és alkalmazkodóképesség: Egy kiválasztott megoldás kipróbálása és az eredményekből való tanulás, még akkor is, ha az nem működik azonnal. A módosítások és további alternatívák keresése azt jelenti, hogy ebben a fázisban ismét a KRITIKUS GONDOLKODÁS jut szerephez.