A kritikai gondolkodás az objektív és logikus érvelés, az információk elemzése és értékelése, a különböző nézőpontok mérlegelésének, valamint a bizonyítékok és a logika alapján következtetések levonásának képessége. Lehetővé teszi számunkra, hogy objektív és szisztematikus módon értékeljük és felmérjük az információkat.

A kritikai gondolkodás tehát kettős készség:

• Magában foglalja mind az információk kritikus vizsgálatának és értékelésének képességét, mind az összetett problémákról és kérdésekről való önálló és kreatív gondolkodás képességét.
• A kritikai gondolkodás segít megalapozott vélemények és álláspontok kialakításában, és biztosítja, hogy ne higgyünk el mindent, amit hallunk, látunk, érzünk vagy olvasunk. 

• A kritikai gondolkodás az élet szinte minden területén alapvető készség, amely megköveteli az önálló és logikus gondolkodás képességét. Túlmutat azon, hogy egyszerűen legyen véleményünk vagy nézőpontunk; magában foglalja azt a képességet is, hogy alá tudjuk támasztani és megvédjük azt a nézőpontot.
• A kritikai gondolkodás ezért elengedhetetlen egyre összetettebb és gyorsan változó világunkban. Ez az a képesség, hogy aktív és reflektív módon gondolkodjunk, szisztematikusan elemezzük és értékeljük a problémákat, és így megalapozott döntéseket hozzunk és véleményeket alakítsunk ki.
• Tehát a kritikai gondolkodás egy alapvető és átfogó készség, amelyet az élet minden területén elő kell mozdítani. Segít az embereknek megalapozottabb és felelősségteljesebb döntéseket hozni, és hozzájárul egy kritikus és toleráns társadalomhoz. A kritikai gondolkodás mint átfogó készség fejlesztése ezért kulcsfontosságú az egyének és a társadalom számára: a kritikai gondolkodás egyre fontosabbá válik, mert világunk tele van adatokkal, és tudnunk kell, hogyan különböztessük meg és hogyan dolgozzunk megfelelően velük. 

6-7 éves gyerekeknek:

• Kérdések feltevése: A gyerekek sok „Miért?” és „Hogyan?” kérdést tesznek fel. Ez mutatja a kíváncsiságukat és a megértési vágyukat. Például megkérdezhetik: „Miért kék az ég?”.
• Aktív részvétel: Gyakran aktívan részt vesznek a beszélgetésekben, kíváncsi kérdéseket tesznek fel, és szeretnék megadni a saját válaszaikat.
• Spontán gondolkodás: A gyerekek meglepő összefüggéseket fedezhetnek fel játék vagy történetmesélés közben. Például egy történet olvasása közben azonnal el tudják magyarázni, hogy szerintük mi fog ezután történni.
• Konkrét gondolkodás: Hajlamosak konkrétumokban gondolkodni, és nehezen boldogulnak elvont fogalmakkal. Kritikai készségeik gyakran arra összpontosulnak, amit közvetlenül megfigyelhetnek.
• Ok-okozati összefüggés: Elkezdik megérteni, hogy a tetteknek következményeik vannak. Például olyan példával állhatnak elő, mint: „Ha nem takarítom el a játékaimat, akkor többé nem tudok velük játszani.”
• Történetmegértés és -elemzés: Képesek egyszerű történeteket újra elmesélni, és kérdéseket feltenni a szereplők döntéseivel kapcsolatban. Például: „Miért döntött úgy a hős, hogy elmenekül?” 
• Egyszerű kijelentések: Ki tudják fejezni a gondolataikat, de gyakran egyszerű módon. Például: „Tetszik ez a könyv, mert gyönyörűek a képek.”
• Személyes preferenciák: A vélemények erősen személyes tapasztalatokon és preferenciákon alapulnak, sok érvelés nélkül. Elmondhatják, hogy mi tetszik vagy nem tetszik nekik, de sok okot még nem indokolnak.
• Kreatív gondolkodás: Játék közben gyakran találnak ki új játékszabályokat vagy problémák megoldásának módjait, például hogyan lehet leküzdeni egy akadályt a játékban. Ez elősegíti a kreatív gondolkodás és az alternatívák felfedezésének képességét.

8-10 éves gyerekeknek:

• Aktív vita: Gyakrabban vesznek részt csoportos beszélgetésekben és vitákban, nemcsak kifejezik, hanem megvédik is ötleteiket és véleményüket.
• Együttműködés: Jobban tudnak együttműködni a projekteken, megtanulják meghallgatni egymást, és tiszteletben tartják a különböző nézőpontokat.
• Összetett kérdések: Mélyebb kérdéseket kezdenek feltenni bizonyos témákban, például: „Mi lenne, ha…?” Ez azt mutatja, hogy képesek átgondolni a forgatókönyveket és elemezni a lehetséges kimeneteleket.
• Véleményalkotás és érvelés: A gyerekek érvekkel is alátámaszthatják véleményüket könyvekről, filmekről vagy eseményekről. Például egy könyv leírásakor elmagyarázhatják, hogy mely aspektusok tetszettek nekik a legjobban, és miért.
• Logikus gondolkodás: A gyerekek logikusabb összefüggéseket kezdenek felfedezni és absztraktabb fogalmakat értenek meg. Például elgondolkodhatnak azon, hogy bizonyos döntéseknek milyen hosszú távú következményei vannak.
• Hipotetikus gondolkodás: Képesek „mi lett volna, ha” forgatókönyvekről fantáziálni, ami segít nekik a lehetséges kimenetelek és megoldások feltárásában.
• Problémamegoldó gondolkodás: Több megoldást is ki tudnak találni egy problémára, például hogyan oldjanak meg egy konfliktust egy barátjukkal, és mérlegelni tudják az egyes megoldások előnyeit és hátrányait, mielőtt döntenének. 
• Információelemzés: Megtanulják összehasonlítani és értékelni az információkat, például különböző forrásokat használnak egy iskolai projekthez. Olyan kérdéseket tehetnek fel, mint például: „Helyes ez?” vagy „Honnan tudjuk, hogy ez helyes?”.
• Kritikus értékelés: A gyerekek kritikusabban kezdik szemlélni az információkat. Olyan kérdéseket tehetnek fel, mint például: „Ez egyáltalán igaz?” vagy „Mit mondhatna erről valaki más?” Ez azt mutatja, hogy különböző nézőpontokat mérlegelnek.
• Egyszerű reflexió és értékelés: Csoportos tevékenységek vagy projektek után átgondolhatják, mi ment jól, és min lehetne javítani. Megfogalmazhatnak olyan válaszokat, mint például: „Tetszett, hogy együtt dolgoztunk, de korábban kellett volna elkezdenünk a feladatot.”

Level 1 (Kezdő): A gyerekek egyszerű kérdéseket tesznek fel, például „Miért?” és „Hogyan?”. Értik az ok-okozati összefüggések alapfogalmait, és kifejezhetik személyes preferenciáikat, de mély érvelés nélkül.

Kérdések feltevése és kutatás: Egyszerű kérdéseket tesz fel. Elemzés és értelmezés: Alapvető tények azonosítása. Érvek értékelése: Nehézséget okoz a vélemény és a tény megkülönböztetése. Érvelés és problémamegoldás: Alapvető megoldásokat javasol. Gondolkodási folyamatának áttekintése: Ritkán gondolkodik.

Level 2 (Félhaladó): A gyerekek összetettebb kérdéseket kezdenek feltenni, és véleményüket indokokkal is alá tudják támasztani. Képesek a problémákat különböző perspektívákból látni, és csoportos projektekben együttműködni, aktívan részt venni a beszélgetésekben.

Kérdések feltevése és kutatás: Releváns és összetett kérdéseket tesz fel. Elemzés és értelmezés: Információkat elemez, kapcsolatokat teremt. Érvek értékelése: Egyszerű érveket értékel. Érvelés és problémamegoldás: Több megoldást javasol indoklással. Gondolkodási folyamatának áttekintése: Alkalmanként elmélkedik.

Level 3 (Szakértő): A gyerekek logikusan tudnak érvelni és hipotetikus forgatókönyveket mérlegelni. Megfontolt véleményeket fogalmaznak meg és kritikusan értékelik az információkat, hatékonyan használva érveket és ellenérveket a beszélgetések során.

Kérdések feltevése és kutatás: Mélyreható, nyitott kérdéseket fogalmaz meg. Elemzés és értelmezés: Komplex információk kritikus elemzése. Érvek értékelése: Komplex érvek kritikus értékelése. Érvelés és problémamegoldás: Jól megindokolt, innovatív megoldásokat fogalmaz meg. A gondolkodási folyamatra való reflexió: Következetesen reflektál a gondolkodási folyamatra.

• Kíváncsiság: A kérdések feltevésére, a felfedezésre és a magyarázatok keresésére ösztönözve ösztönzi a kritikai gondolkodást.
• Nyitottság: Támogatja a kritikai gondolkodást az új ötletek és a különböző nézőpontok befogadásával.
• Önismeret: Segít azonosítani a személyes elfogultságokat, ami objektívebb elemzéshez vezet.
• Kérdezés: Mélyebb kutatásra, tisztázásra és az információk tesztelésére ösztönöz.
• Elemzés és értékelés: Lebontja, összehasonlítja és értékeli az információkat, hogy elkülönítse a tényeket a véleményektől.
• Érvelés: Logikusan összekapcsolja az ötleteket, és segít következetes következtetések levonásában.
• Reflexió: Elősegíti a saját érvelési folyamat áttekintését és fejlesztését.
• Problémamegoldás: Kritikus gondolkodást alkalmaz a problémák elemzésére és a lehetséges megoldások értékelésére.
• Döntéshozatal: Kritikus gondolkodást alkalmaz, hogy átgondolt, megalapozott döntéseket hozzon.
• Kreativitás: Eredeti ötleteket generál, amelyeket a kritikai gondolkodás értékel és finomít.

• Tegyél fel nyitott kérdéseket: pl. „Miért gondolod ezt?”
• Használjon gondolkodási sémákat: „mi, miért, hogyan?” vagy „előny és hátrány”
• A diákok dolgoznak-e problémamegoldó tevékenységeken: egyénileg vagy kis/nagy csoportokban?
• Szervezzen beszélgetéseket felismerhető témákról, beleértve a mellette és ellene szóló érveket is
• Ösztönözd a választások és azok eredményeinek mérlegelését
• Elemezze a történeteket és a szereplőválasztásokat
• Tanulj meg kritikusan tekinteni a médiára és az információkra, valamint az aktuális eseményekre
• Használj játékokat a logikus és kritikai gondolkodás gyakorlására: pl. rejtvények és találós kérdések
• Biztosíts biztonságos környezetet a hibák elkövetésére: „Hibázni megengedett!”
• Adjunk teret az önállóságnak a választásban: több megoldás egy problémára
• A tananyag összekapcsolása valós élethelyzetekkel: tantárgyközi munka.