Nyílt végű feladatok azt jelenti, hogy a diákok megfogalmazzák a saját kutatási kérdésüket, és a saját módjukon fedezik fel, hogyan válaszolhatnak rá. A tanár irányítja őket ebben a folyamatban, de szándékosan teret enged a saját közreműködésüknek és kreativitásuknak, hangsúlyozva a kíváncsiságot, az önfelfedezést és a kritikai gondolkodást. A válaszok megadása helyett a tanár fókuszált kérdések feltevésével és stimuláló tanulási környezet megteremtésével serkenti a gondolkodási folyamatot. Ez konkrét anyagokkal és elméleti koncepciókkal egyaránt megvalósítható. 

Fejleszthető készségek.

Elsődlegesen fejleszthető készség

• Kritikai gondolkodás 

Másodlagosan fejleszthető készségek

• Kíváncsiság, a csodálat érzése
• Kapcsolódás és kötődés

Korcsoport	Diákok száma	Időtartam:
6-10 éves korig	Az egész osztály párokban vagy kiscsoportokban dolgozik	30-45 perc

Az aktív tanulást támogató eszköz részletes javasolt használata,

1. Kezdj egy izgalmas témával: Válasszon egy témát/témát vagy tárgyat, ami felkelti a gyerekek kíváncsiságát és releváns számukra.
2. Hadd gondolják át a gyerekek a kérdéseket: Bátorítsd őket, hogy fogalmazzák meg saját kutatási kérdéseiket, és tanulják meg, mitől lesz jó egy kérdés.
3. Hipotézis: Bátorítsa a gyerekeket jóslatok megfogalmazására és azok indoklására.
4. A vizsgálat megtervezése és végrehajtása: Hagyd, hogy önállóan (vagy csoportosan) kísérletezzenek, megfigyeljenek és gyűjtsenek eredményeket.
5. Gondoljon a vizsgálat alatt és után: Beszéljétek meg és osszátok meg az eredményeket, és ösztönözzétek a gyerekeket, hogy kritikusan gondolkodjanak el a felfedezéseikről és arról, hogyan ismerik azokat. A tanulókkal közösen vonjatok le következtetéseket, amelyek tisztázzák a központi tanulási pontokat.

Beltéren és kültéren is elvégezhető. Beltérben ügyeljünk arra, hogy a (tan)terem elég csendes legyen ahhoz, hogy a kutatás során lehetőség legyen a koncentrációra, az átgondolt beszélgetésre és magyarázatokra. Ha kint játszunk, válasszunk a játszótér egy csendes sarkát, ahol a tanulók koncentrálhatnak, és elkerülhetjük a zavaró tényezőket.

1. Kezdj egy izgalmas témával

• A kritikai gondolkodás a kíváncsisággal kezdődik.
• Egy releváns és lebilincselő téma arra ösztönzi a tanulókat, hogy kérdéseket tegyenek fel és a felszínes gondolkodáson túl gondolkodjanak.
• Megtanulják, hogy a tanulás a csodálkozással és a kérdések feltevésének merészségével kezdődik.

2. Hagyd, hogy a gyerekek kérdéseket tegyenek fel

• Maguk a kérdések megfogalmazása = a kritikai gondolkodás gyakorlása.
• A tanulók megtanulják:

• Mitől jó egy kérdés (nyitott, vizsgálható, releváns)
• Hogyan irányítsák a saját gondolkodási folyamatukat
• Ez elősegíti az önreflexiót, az elemzést és a problémaorientált gondolkodást.

3. Hipotézisek megfogalmazása

• Az előrejelzés és az alátámasztás serkenti a logikus gondolkodást.
• A tanulóknak:

• Készítsen értékelést
• Érvekkel támassza alá ezt az értékelést
• Ehhez tudatos gondolkodás, érvelés és a tudás értékelése szükséges.

4. Kutatás tervezése és lebonyolítása

• Az önálló kutatás erősíti a kritikai gondolkodást, mert a tanulók:

• Adatgyűjtés
• Figyelembe vétel
• Értelmezze az eredményeket
• Megtanulnak kritikusan szemlélni: Mit látok valójában? Mit jelent ez?

5. Reflexió a kutatás alatt és után

• A reflexió a kritikai gondolkodás középpontjában áll.
• Közös megbeszéléssel:

• Mit fedeztünk fel?
• Honnan tudjuk ezt?
• Mit jelent ez a hipotézisünk szempontjából?

A tanulók megtanulják értékelni saját gondolkodási folyamataikat, és bizonyítékok alapján következtetéseket levonni.

A feladat elvégzésének eredményeként a diákok kritikai gondolkodást és kíváncsiságot fognak fejleszteni az alábbiak révén:

Kritikus gondolkodási készségek fejlesztése, beleértve:

• A helyzetek és problémák elemzése a történések és azok okának jobb megértése érdekében.
• Logikus érvelés és bizonyítékok felhasználása az előrejelzések vagy következtetések alátámasztására.
• A tények és vélemények megkülönböztetése az információk megbízhatóságának kritikai értékelésével.
• Megközelítésük és eredményeik értékelése, valamint a fejlesztendő területek átgondolása.
• Alternatív nézőpontok feltárása és a különböző lehetséges megoldások mérlegelése.

A kíváncsiság felkeltése, beleértve:

• Nyílt, átgondolt és kíváncsi kérdések feltevése.
• Tanulás felfedezés, kísérletezés, megfigyelés és új dolgok felfedezése révén.
• A kíváncsiság felhasználása kreatív problémamegoldó megközelítések és kutatási módszerek inspirálására.
• Belső motiváció fejlesztése a saját tanulás irányításával és felelősségvállalásával.
• A körülöttük lévő világ működése iránti csodálat és érdeklődés kialakítása.

A tanárok a nyitott végű kutatási technikát különböző tantárgyakban a következő módokon alkalmazhatják:

1. Vezess be egy tágabb témát: Válassz egy témát, amely megfelel az érdeklődésüknek, például a természet, a technológia vagy a mindennapi élet. Például: „Hogyan működik a szivárvány?”, „Miért lebegnek egyes tárgyak?” vagy „Mit lehet csinálni különböző fadarabokkal?”
2. Ösztönözd a kérdezést: Hagyd, hogy a gyerekek kérdéseket gondoljanak a témával kapcsolatban. Használj olyan feladatokat, mint például

• 'Mit szeretnél erről tudni?'
• 'Szerinted mi történne, ha…?'
• Mit lehet vele kezdeni?

3. Válasszon: Segíts a gyerekeknek egy megvalósítható és konkrét kutatási kérdés kiválasztásában, például:

• 'Hogyan tudunk szivárványt készíteni?'
• Melyik anyagok süllyednek el vízben, és melyek nem?
• Hogyan építhetünk valamit?

4. A kutatás megtervezése

• Hagyd, hogy a gyerekek maguk találják ki, hogyan válaszoljanak a kérdésükre:
• Kisebb gyermekeknek: Adj egyszerű választási lehetőségeket (kísérletezés, megfigyelés, rajzolás).
• Idősebb gyermekeknek: Ösztönözzék a saját kísérletezésüket vagy adatgyűjtésüket.

5. Kísérletezzen és fedezze fel: Hagyd, hogy a gyerekek megvalósítsák a terveiket. Példák:

• Készíts szivárványt egy pohár vízzel és egy tükörrel.
• Próbálj ki különböző tárgyakat a vízben, hogy lásd, mi úszik a felszínen.
• Építs tornyot különböző típusú blokkokból és különböző felületekre.

Gondolkodj el és oszd meg: Hadd osszák meg a gyerekek a tapasztalataikat:

• Rajzolj képeket, készíts ábrákat, vagy tarts szóbeli prezentációkat.
• Beszéljétek meg, mit tanultak és honnan tudják, képek vagy tervek segítségével.

Az anyagok megválasztása nagyban függ a témától. Központilag elmondható, hogy nyitott végű anyagokat kell használni. 

A nyílt végű anyagok meghatározása:

A nyitott végű anyagok olyan tárgyak vagy eszközök, amelyeknek nincs konkrét céljuk vagy fix eredményük. Sokféleképpen felhasználhatók, és ösztönzik a kreativitást, a képzeletet és a problémamegoldást. Ilyenek például az építőkockák, a természetes anyagok (például kövek, ágak vagy homok) vagy a művészeti anyagok, mint a festék és az agyag.

Használjon nyitott végű anyagokat:

• Szabad játék: A gyerekek szabadon kísérletezhetnek és kifejezhetik ötleteiket korlátozások nélkül.
• Problémamegoldás: Az anyagok segítségével megoldásokat találhatnak az önként vállalt vagy adott kihívásokra.
• Kreativitás és képzelőerő: Az anyagok nyitott jellege arra ösztönzi a gyerekeket, hogy új alkalmazásokon vagy konstrukciókon gondolkodjanak.
• Együttműködés és kommunikáció: Csoporttevékenységek során ezek az anyagok segítenek az ötletelésben és az ötletek megosztásában.
• Motoros fejlesztés: A nyitott végű anyagok manipulálása segíti a finom- és a durva motoros készségek fejlesztését.
• Kutatásalapú tanulás támogatása: Az anyagok lehetőséget biztosítanak a kísérletezésre, a kapcsolatok megteremtésére és a fogalmak megértésére.

A nyitott végű anyagok használata az osztályteremben olyan tanulási környezetet teremt, ahol a kíváncsiság, az autonómia és a kreativitás központi szerepet kap. Különösen alkalmasak olyan témákhoz, amelyek teret biztosítanak a felfedezésnek és a vizsgálódásnak, mint például a nyitott végű kutatás.

• Íróeszközök: Tollak, ceruzák vagy digitális eszközök az egyéni reflexióhoz és jegyzeteléshez.
• Papír vagy táblák: A diákoknak lehetőségük van leírni a gondolataikat, megosztani az ötleteiket, vagy diagramokat készíteni.
• Promptkártyák vagy kérdések: A témához vagy tantárgyhoz kapcsolódó nyomtatott vagy kivetített promptok
• Időzítő vagy óra: A tevékenység egyes fázisaihoz rendelt idő kezeléséhez.
• Flipchart vagy projektor: Csoportötletek bemutatására az egész osztály részvételével zajló megosztási fázisban.

Opcionális: - Filctollak vagy öntapadós cetlik, hogy a tanulók vizuálisan rendszerezhessék és bemutathassák gondolataikat

Példa a következő témára: „Miért olvad gyorsabban a jég a napon, mint az árnyékban?”

1. Tegyen fel kérdéseket: A gyerekek olyan kérdéseken gondoljanak, mint például: „Mi fog történni, ha valamivel lefedjük a jeget?”
2. Hipotézis: „Szerintem a jég lassabban olvad el, ha egy ruhával letakarjuk.”
3. Kutatás: Hagyja, hogy a gyerekek különböző anyagokat (szövet, papír, műanyag) teszteljenek.
4. Reflexió: Megbeszélés: 

• 'Mely anyagok váltak be a legjobban?'
• 'Szerinted miért történt ez?'
• "Hogyan fejleszthetjük a kísérletünket?"

• Kihívás: A gyerekek nem tudják, hogyan kell világos kutatási kérdést megfogalmazni.
  Tipp: Segítsünk a gyerekeknek jó kérdéseket feltenni
• Használj olyan eszközöket, mint a kérdésindítók („Miért…”, „Hogyan…”, „Mi történik, ha…”), vagy adj példákat jó kérdésekre.
• Hagyd, hogy a gyerekek saját szavaikkal rajzolják vagy írják le a kérdéseiket, mielőtt segítesz nekik finomítani azokat.
  
• Kihívás: A gyerekek túlterheltek lehetnek a túl sok választási lehetőség miatt, vagy könnyen elterelhetik a figyelmüket.
  Tipp: Biztosítson elegendő struktúrát a szabadságon belül
• Adjon meg egy világos ütemtervet (pl. 1. kérdés kidolgozása, 2. terv készítése, 3. megvalósítás, 4. reflexió).
• Használjon vizuális segédeszközöket, például piktogramokat vagy lépésről lépésre bemutató plakátot az osztályteremben.
  
• Kihívás: Csoportokban egyes gyerekek vezető szerepet töltenek be, míg mások kevésbé vesznek részt a munkában.
  Tipp: Az együttműködés ösztönzése dominancia nélkül
• Oszd ki a szerepeket a tanulmányon belül (pl. anyagfelelős, jegyzetelő, előadó) az egyenlő részvétel ösztönzése érdekében.
• Kérd meg a gyerekeket, hogy gondolják át az együttműködésüket („Mi ment jól? Mit csinálhatnánk jobban?”).
  
• Kihívás: A gyerekek frusztráltak lesznek, ha a vizsgálatuk kudarcot vall, vagy váratlan eredményt hoz.
  Tipp: Ösztönözd a kitartást
• Normalizáld a hibákat, és hangsúlyozd, hogy ez a tanulási folyamat fontos része.
• Tegyél fel olyan kérdéseket, mint például: „Mit tanulhatunk ebből?” vagy „Mit próbálhatnánk ki másképp?”
  
• Kihívás: A hajlam a gyerekek túlzott válaszadására vagy irányítására.
  Tipp: Útmutató rendezés nélkül
• Mélyebb kérdéseket tegyél fel ahelyett, hogy megoldásokat kínálnál, pl.: „Hogyan tudod ezt megoldani?” vagy „Szerinted mit jelent ez?”
• Mutasd meg, hogy kíváncsi vagy, és nem tudod a választ, hogy a gyerekek szabadon kísérletezhessenek.
  
• Kihívás: Inspiráció hiánya vagy korlátozott lehetőségek az osztályteremben.
  Tipp: Használjon változatos anyagokat és erőforrásokat
• Biztosítsunk nyitott végű anyagokat (építőkockák, újrahasznosított anyagok, természetes anyagok) és egyszerű eszközöket (nagyítók, itatók, mérőszalagok).
• Lépésről lépésre mutasd be az új anyagokat a kíváncsiság felkeltése és a káosz elkerülése érdekében.
  
• Kihívás: A kutatás a tervezettnél tovább tart, vagy a gyerekek elveszítik a fókuszt.
  Tipp: Tartsd reálisnak az idődet és az elvárásaidat
• Bontsd le a folyamatot kisebb, kezelhető lépésekre, egyértelmű időkorlátokkal.
• Minden foglalkozás végén szánjunk időt arra, hogy átgondoljuk, mit értünk el, és mi a következő lépés.
  
• Kihívás: Néhány gyermek bizonytalanul érezheti magát az ötletei vagy eredményei megosztásával kapcsolatban.
  Tipp: Biztonságos tanulási környezet kialakítása
• Dicsérd meg erőfeszítéseiket, függetlenül az eredménytől, és hangsúlyozd, hogy minden hozzájárulás értékes.
• Mielőtt az egész osztálynak bemutatnád, hagyd, hogy a gyerekek kisebb csoportokban osszák meg a gondolataikat.

A tanárok három nehézségi szintre szabhatják ezt a tanulási tevékenységet, hogy megfeleljenek a tanulók igényeinek.

• Kezdő tanulók (6-7 évesek): a hangsúly az egyszerű kérdések feltevésére és a tanár határozott útmutatására helyeződik. 
• Haladó tanulók (8-9 évesek): nagyobb szabadságot kapnak a kutatásra, a csoportokban való együttműködésre és a különféle anyagokkal való kísérletezésre. 
• Szakértő tanulók (9–10 évesek): önállóbban dolgoznak, összetett kérdéseket fogalmaznak meg, és kritikusan elemzik eredményeiket.

E fejlődés során a tanár fokozatosan csökkenti a közvetlen utasításokat, lehetővé téve a nagyobb önállóságot, reflexiót és kreativitást. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a nyitott kutatás a gyermek fejlődésével párhuzamosan fejlődjön.

1. Kérdések a kutatás folyamatával kapcsolatban

• Mi volt a kutatási kérdésed, és miért ezt a kérdést választottad?
• Hogyan döntötted el, hogyan fogsz hozzáállni a kutatáshoz?
• Mi működött jól a megközelítésedben? – Mivel találkoztál, és hogyan oldottad meg?
• Mit csinálnál másképp legközelebb, hogy még jobb legyen a kutatásod?

2. Kérdések az eredményekkel kapcsolatban

• Mit fedeztél fel?
• Erre számítottál? Miért, vagy miért nem?
• Hogyan lehetsz biztos benne, hogy az eredményeid helyesek?
• El tudnád magyarázni az eredményeidet másoknak? Hogyan tennéd ezt?
• Milyen új kérdések merültek fel a kutatásod során?

3. Kritikus gondolkodást serkentő kérdések

• Miért gondolod, hogy így működött a kísérleted?
• Milyen más módokon lehetne megválaszolni a kérdésed?
• Mit tanultál, amit más helyzetekben is fel tudsz használni?
• Hogyan befolyásolják a megállapításaid a témáról alkotott képedet?
• Milyen információk vagy anyagok segíthettek volna jobban?

4. Együttműködéssel kapcsolatos kérdések (ha alkalmazható)

• Hogyan működtek együtt mint csoport?
• Mi ment jól az együttműködésben?
• Hogyan oldottátok fel az elképzelések közötti különbségeket?
• Mit tehet legközelebb az együttműködés javítása érdekében?

5. Kérdések a kíváncsiság és a motiváció felkeltésére

• Mi tetszett a legjobban a kutatásban? Miért?
• Milyen új dolgokat szeretnél még felfedezni?
• Mit tudtál meg magadról a vizsgálat során?
• Hogyan tudod ezt a kutatást a tantermen kívüli dolgokhoz kapcsolni, például otthonhoz vagy a természethez?